Krisztusban hinni

Mózes első levele. A Teremtés.

A Mózes könyve inditja el a Bibliát, amelyet már oly sokan ismernek-felületesen. Átfutnak a részleteken, mintha az csak azért lenne odaírva, hogy minnél vastagabb legyen a Biblia.

1. Az első könyv a kezdetben, a Genezis nevet kapta meg, utalva arra, hogy Isten itt valamit elkezdett, ami még ma is tart. Beszámol a teremtésről, amikor Isten megalkotta a mindenséget, az eget, a földet. A csillagokat. És minden élőlényt, amely vízben, levegőben és a földön van. És magalkotta az embert is, nagyon fontos, a saját képmására. Beszámol a bűnről, amely miatt az ember istentelenné lett, a büntetésről,  a nemzetek születéséről, és az elhívott nemzet születéséről, melyen keresztűl megpróbálja bemutatni a mi életünket, az emeberek harcát Isten ellen.

Szerzője Mózes, a végét leszámítva, de mivel pár ezer évet ölel fel a történet, Isten is segített neki kinyilatkozva az igazságot. Persze ebbe bele lehet kötni, illetve ez egy nagyon nagy sarokköve az ateizmusnak, hogy csak hit által lehet meérteni, miközben ők nem tudják megfogni. Igen, de nem is kell akkora hit, mint egy ősleveshez, amiből "véletlenűl" megjelent ez ember pár millió év múlva.

Tartalmilag sokféle módon fel lehet oszteni, de most az egyszerübb két részre osztom fel. Az első 11 fejezet egy egyetemes tudosítás, amely a világot, az embereket mutatja be. A második fele már Izrael története, amely a 12-50 fejezetekben jelenik meg. És miért kell a Zsidókkal foglalkozni? Nem kell, csak Isten rajtuk keresztül üzent, rajtuk keresztül mutatja meg, mi lakik a szívünkben, mi zajlik körülöttünk, milyen a kegyelmező Isten. És persze az ítélő Isten is ott jelenik meg.

Az első rész:

• teremtés
• bűneset
• özönvíz
• az új kezdet Noéval

A második rész:

• Ábrahám
• Izsák
• Jákob
• József

Nagyon fontos, hogy amikor olvassuk ezt, lássuk meg, hogy a Teremtő már itt van, az első vers is erről beszél. Kezdetben teremtette Isten a mennyet és a földet. Isten tehát nem a teremtés része. Mégis, sokan kihagynák Istent és más irányban keresnék a megoldást. A véletlenek sokaságában? Nagyon nehéz ezt megtenni, hiszen annyira kevés rá az esély. A Föld forog, ami az élethez kell, mint ahogy a tengelye körüli elfordulás is nélkülözhetetlen. Évszakok kellenek, hiszen akkor vagy meleg, vagy hideg volna, ami az életnek nem kedvez. És a napszakok, ami szintén az élet sarjadását és pihenését teszi lehetővé. Ha nem ez volna, egyetlen nap sugárzása elpusztítaná a növényvilágot, vagy éppen elfagyasztaná. Ha a Hold nem ott volna, ahol most van, akkor a hatása bizonnyal drasztikusabban érvényesülne, dagályokban és apályokban. Nem lenne tengerpart, mert az naponta kétszer változna a Hold miatt. Ha a Föld kérge vastagabb volna, nem lenne oxigén, mintahogy akkor is le kellene mondani róla, ha a világtengerek mélyebbek lennének. Több oxigént megkötnének, ami miatt az élet a mai szinten lehetetlen lenne. Ennyi véletlen? És még nem beszéltem mindenről. Ehez képest az Istenben hinni fele akkora kihívást jelent.

Azok között viszont, akik kicsit jobban ismerik a Teremtést, úgy gondolják, hogy ami ez után van, az a szavak között megbújó evolucíó. És a föld még kietlen és puszta volt. De hát Isten így teremtette vagy ilyenné lett? Sokakat foglalkoztat ez a kérdés. Hiszen ha azt gondoljuk, hogy volt egy első teremtés is, amit Isten elpusztított, akkor a gondolatok már veszélyes vizekre érhetnek el. Ha valóban olyan idős a Föld, akkor volt egy másik teremtés is. Ami elpusztult, vagy Isten elpusztította. Erre nincs semmilyen utalás a Bibliában, ez csak feltételezés, bár az utobbi időben sok követője akadt. És lett sok követője annak az elméletnek, ami szintén bizonyos evoluciós elméletet követ, tudniillik, Isten megteremtette a Földet, a növényeket, az állatokat és az embereket, aztán hagyta, hogy fejlődjenek, sokasodjanak.

Ez csak egy kis kitérő volt, hogy látni lehessen, milyen sokféle elmélet született már. Akárhogy is van, Isten ezeket nem tette nyilvánossá Mózes számára, valószinüleg nem volt fontos, vagy nem is volt semmi más.

Sok szempot alapján lehet leírni a Teremtést.

• a Teremtés története Istentől származik, nem emberek hiedelmeiből alakult ki.
• Istentől ered, beszámolót közöl, és nekünk úgy is kell kezelni, mint Isten kijelentését. Ha hiszünk Isten gondoskodásában, Krisztus megváltásában, hinnünk kell a Teremté igazságában is. 

Ezután nézzük a teremtést:

1. Menny és a Föld. A Fény bejövetele a világba.
2. A vízek elválasztása
3. A szárazföld és a tengerek, a növények megjelennek.
4. Hold, Nap és a csillagok.
5. Vízi állatok, a levegőben lévő állatok.
6. A szárazföldi állatok és az emberek

Ez a hat nap krónikája. És valóban a hat napról szól, nem többről. A tudomány, az evolúció ide is befészkelte magát, hiszen sokan gondolják azt, a teremtés hat napja valójában nem hat nap. Esetleg hatezer, esetleg hat korszak...stb. Erre utaló jel nincs, de sokan az elöző gondolatokat folytatják és úgy gondolják, a sátán elbukása volt az első teremtés vége és Isten a második teremtéssel egy újatt inditott el. De a gondolat messze is vihet az igazságtól, ezért nem szeretnék többet foglakozni vele, az igazságot majd az Úr elött fogjuk megtudni, addig az emberi bölcsesség ne áljon az isteni elé. Egyébként úgy is lehet fordítani, hogy még kietlen és üres volt, ami a Biblia eredeti mondanivalójánál tart minket.

És elkezdődik a teremtés. Egymás után jönnek a dolgok, és egymás után ismerjük meg, hogy Isten milyen előrelátó, gondoskodó Isten. Megteremti a világosságot. Itt egy kis pihenőt lehet tartani. Mit teremt, ha még nincs kész a Nap, a Hold és a csillagok? A világosságot.

"Mások is ellene vannak a világosságnak, azok, akik nem ismerik az útjait, és nem maradnak meg az ösvényein." Jób 24,13

"Mikor nappal van, akkor bezárkoznak, nem akarnak tudni a világosságról." Jób 24,16b

Így nem csupán egy kis fényről van itt szó, hanem az isteni fényről, amely az élet ereje. És hogy ez mit takar? Sajnos nem tudom, mivel erről nem beszél a Biblia, Isten levele hozzánk. Biztosan vannak elméletek, bölcselkedők, de számukra is oly terület ez, amely rejtve marad, míg Isten terve be nem teljesedik.

A második napon pedig elválasztotta Isten a vizeket. Mi? Igen, egy boltozat alatti és egy boltozat feletti vízről van itt szó. Sokan itt is eleresztik a fantáziát és megkezdik az oda nem illő gondolatokat tényként, megértésként, esetleg Isten kijelentéseként értelmezni. Az azeistákkal közölném, hogy a boltozat szó nem egy épűlet kupoláját jelenti, nem, mert ez a kép jelenti a Föld védelmét. Ma azt mondjuk, hogy ott van az ózon-burok. Tényleg, mint egy tojáshéj? Na nem, ezért sem kell rögtön mesébe és gúnyba venni ezen kijelentést. Egyébként ha egy kicsit jobban utánajárunk, tudományosan bizonyított, hogy egy ilyen vízpára-burok a földet kellemesebbé tenné, a káros sugarak kiszűrésével pedig az életet meghosszabítaná. Szóval, csak hajrá, és az Isten tökéletes teremtését lehet csodálni.

Egy kis kitérő. Evvel Isten egyfajta üvegházhatást generált, a Föld hőmérséklete egyenlő lehetett mindenhól. A régészet is ezt tárta fel, csak máshogy magyarázzák az eseményeket. Fel kell tenni a kérdést, miért gondolkoznak így, mikor minden Isten kezeinek a munkályát dicséri? A harmadik fejezetben megtudjuk.

A harmadik napon pedig a vízek egy helyre gyűltek, megjelentek a szárazföldek, és megteremtette Isten a növényeket. És a növényeket alkalmassá tette, hogy szaporodjanak, ki-ki a maga fajtájának megfelelő magot hozzon.

A HuPont.hu weblapszerkesztő. A honlapkészítés nem jelent akadályt: Honlapkészítés

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat